Az online tanulást sokan a szabadsággal azonosítják: akkor nézem meg a videót, amikor akarom, olyan tempóban haladok, ahogy nekem kényelmes, és bármikor visszatekerhetem, ha valamit nem értettem. Ez mind igaz, és közben pont ez a szabadság az, ami miatt rengetegen félbehagyják a tanfolyamokat.
Nem azért, mert lusták, vagy nem érdekli őket a téma. Hanem azért, mert az online tanulás teljesen másfajta ritmust és önálló működést igényel.
A statisztika, amit kevesen ismernek
A Harvard és az MIT közös MOOC-kutatása öt éven át, 2012 és 2016 között 5,63 millió tanuló, összesen 12,67 millió kurzusregisztráció és mintegy 290 online kurzus adatait elemezte. A kutatás szerint a kurzusok átlagos befejezési aránya mindössze 5–6% volt.
Fontos látni, hogy ehhez hasonlóan nagy léptékű, több millió tanulóra kiterjedő vizsgálat azóta sem készült. Bár az adatok korábbi időszakot fednek le, az elmúlt évek kisebb, európai és nemzetközi e-learning kutatásai is hasonló, jellemzően 5–15% közötti befejezési arányt mértek.
Tehát a tendencia nem változott, és összegezve ez azt jelenti, hogy 10-ből 9 ember valahol útközben lemorzsolódik, és nem jut el a tanfolyam végéig. Nem azért, mert buták lennének, vagy ne érdekelné őket a téma, hanem mert az online tanulás egészen más működést kíván, mint amit az iskolarendszerben megszoktunk.
Fontos azt is látni, hogy ezek az adatok nem a tananyag minőségét minősítik. Ugyanazt a kurzust valaki végigviszi, más félbehagyja. A különbség legtöbbször nem a motiváció mértéke, hanem az, hogy mennyire sikerül rendszert, ritmust és kereteket adni a tanulásnak a mindennapok között.
A leggyakoribb okok, amiért félbemarad a tanulás
Sokszor látom, hogy valaki lelkesen belevág egy online marketing tanfolyamba, megnéz három leckét, aztán valahol szétesik a történet. És amikor visszakérdezek, mindig ugyanaz a néhány minta rajzolódik ki.
Az egyik ilyen a halogatás. Az online kurzus nem kötelező. Nincs becsengetés, nincs tanár, aki ránéz az óra elején a jelenléti ívre. Ha ma nem tanulsz, semmi nem történik — és ez a „semmi” a legveszélyesebb.
A másik probléma a túlterheltség: munka, gyerek(ek), vállalkozás, háztartás, így az online tanfolyamot a nap végére száműzik. De a nap végén már nincsen energia. Sok anyuka például délutánig pörög a gyerek körül, este pedig hiába jönne a „megnézek pár leckét”, egyszerűen elfogy a szufla, ami egy természetes és érthető folyamat.
A figyelem szétesése is klasszikus akadály. Online tanulni azt jelenti, hogy az interneten vagy: ott a Messenger, a Gmail, a TikTok, a kis piros értesítések, és minden egy kattintásra van. A tanteremben nem történik meg, hogy hirdetéskezelés közben átváltasz cipőnézegetésre. Otthon igen.
A negyedik ok a túl nagy falat. Sok kurzus rengeteg leckét ad egyszerre, és a kezdők itt veszítik el a fonalat. Ha túl nagy ugrás van két modul között, vagy túl hosszú egy-egy videó, könnyű azt érezni, hogy „erre most nincs kapacitásom”.
És végül ott a nincs tanulási rendszer probléma. Nem az a gond, hogy valaki nem tud tanulni, hanem az, hogy nem tudja, hogyan kell egy online anyagot feldolgozni. Nincs jegyzetelés, nincs saját tempó, nincs struktúra, teljes a "csönd" körülötted, így pedig könnyen szétesik a tanulás ritmusa.
A pszichológiai tényezők, amelyek sokakat megtorpedóznak
Az első a lelkesedés gyors kifulladása. Amikor belevágsz egy tanfolyamba, végigpörgeted a leckéket, és úgy érzed: szuper lesz. Ez dopamin. Aztán a harmadik hétre ez a dopamin eltűnik, és marad a munka. Sokan ezt félreértik, és azt hiszik: „Ez biztos nem nekem való.” Pedig ez teljesen normális folyamat.
Ez nem azt jelenti, hogy baj van veled, vagy rosszul csinálod. A legtöbb tanfolyamnál teljesen normális, hogy az első lelkesedés után jön egy lejtő. A kérdés az, hogy erre fel vagy-e készülve.
Aztán ott van a tökéletes időpont keresése. Majd akkor kezdem el, ha kevesebb lesz a munka. Ha túl vagyok az ünnepeken. Ha rend lesz körülöttem. Ez a „majd” soha nem jön el magától.
Vannak helyzetek, amikor a tantermi oktatás egyszerűen jobb. A tanteremben, ha jól válaszolsz, megdicsérnek. Ha elrontasz valamit, rögtön kapsz visszajelzést. Ha szükséged van a keretre, külső visszajelzésekre, ha könnyen szétesik a fókuszod, ha fontos a közösség és az élő kommunikáció, akkor egy személyes tantermi közeg erősebben támogat.
Nem mindig az a megoldás, hogy „jobban igyekszem”
Sokan ott rontják el, hogy egy újabb online tanfolyamtól várják a megoldást, miközben az élethelyzetükben semmi nem változott. Ha éppen költözöl, vizsgaidőszakban vagy, napi tíz órát dolgozol, vagy gyerek mellett próbálsz tanulni, teljesen irreális elvárás magaddal szemben, hogy minden este másfél órát tanulj. Nem az akaraterőddel van baj, hanem a kereteiddel.
Fontos az is, hogy milyen tanfolyamba vágsz bele. Ha egy képzés átlátható modulokra van bontva, érthető, milyen úton visz végig, vannak benne gyakorlati példák, és látszik, hogy reális idő alatt feldolgozható, sokkal nagyobb eséllyel fogod végigcsinálni. Ha csak annyit látsz, hogy „30 óra videóanyag”, az első lelkesedés után könnyű elveszni benne.
A kérdezési lehetőség is szempont. Egy zárt csoport, vagy akár néhány alkalmas konzultáció is tud segíteni abban, hogy ne akadjon el a folyamat. A képzéseimhez mindkettőt biztosítom, az első, azaz a zárt Facebook szakmai csoportomban bárki szabadon kérdezhet, míg a konzultáció opcionálisan rendelhető. Nem feltétlenül attól jó egy tanfolyam, hogy minden benne van, hanem attól, hogy végig tudsz menni rajta úgy, hogy közben nem érzed magadra hagyva magad.
Nem lebeszélni akarlak az online tanulásról, sőt, én magam is főként így oktatok és tanulok. Hiszem, hogy az online tananyag az egyik legjobb tanulási forma. Csak érdemes tisztán látni, milyen keretek kellenek hozzá. Ha tudod, mire számíts, sokkal könnyebben fogsz végigmenni rajta, és nem ér meglepetésként, amikor elfogy a kezdeti lelkesedés.
Egy rövid gondolat a végére
Az online tanulás óriási szabadságot ad, amit nem mindenki tud jól kezelni. Nem kudarc, és nem gyengeség, ha valaki félbehagy egy online tanfolyamot. Nem azt jelenti, hogy kevésbé okos vagy tehetséges. Csak azt, hogy az online tanulás másfajta megközelítést kíván, mint amit egy tantermi képzésen megszoktunk.
